Javascript must be enabled in your browser to use this page.
Please enable Javascript under your Tools menu in your browser.
Once javascript is enabled Click here to go back to Uzoni Református Egyházközség Hivatalos Honlapja
  • Narrow screen resolution
  • Wide screen resolution
  • Increase font size
  • Decrease font size
  • Default font size
  • default color
Nyítólap arrow Blog arrow Ha én nem, akkor a lelkem... 2018.11.18.
Ha én nem, akkor a lelkem... 2018.11.18. PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2018. november 19.

Székföldi magyar napok    2018. november 19., hétfő, Közélet

Zsúfolásig telt szombaton a pályázati pénzből kifogástalanul felújított hídvégi kultúrotthon a megyevezetés által kezdeményezett és szervezett Székföldi magyar napok befejező szórványerősítő rendezvényén.

 

Fotó: .Kiss Csilla

A hangszigetelőkkel, hősugárzókkal ellátott épület felújítását éppen a magyar napok előtt fejezte be a kivitelező – tájékoztatott Sala Pál megbízott önkormányzati köztisztviselő. „Nekünk, hídvégi magyaroknak kutya kötelességünk ott lenni a magyar napokon” – mondta egy jelenlevő, s hozzátoldta nehezen mozgó szomszédjának üzenetét: „nem tudok menni, a lelkem ott lesz!” Ott is volt minden hídvégi magyar ember és fiatal, de ott ültek a padokban azok az ára­patakiak, erősdiek is, akik „fel akarták pártolni a hídvégi rendezvényt”, példáját mutatva a székföldi emberek összetartásának.         

          A képen a következők lehetnek: 1 személy, állás, túra/szabadtéri, víz és természet   

Örömmel fogadta a közönség Hídvég egykori református lelkipásztorát, Ungvári Barna Andrást, aki a Zsidókhoz írott levél (11:6–7) alapján magyarázta, hogy nekünk csak az Istenbe vetett hittel lehet előrelépni, azzal a hittel, amely a szívünkben lakozik. Ebben kell megerősödnünk, ebben kell hinnünk, ki kell állnunk a hit próbáját. Másképpen nem lesz jövőnk szülőföldünkön. A Háromszék napilap 2002-ben megjelent cikkeiből idézett, hogy példázza: jó volt a hitben erősnek lennünk ennek előtte is.

A háromórás ünnepi műsort a hídvégi általános iskola kicsinyei és öt-nyolc osztályos tanulói szolgáltatták. Székely népviseletben táncoltak-énekeltek, a székely és moldvai magyar táncokat Orbán Edit és Sala Emília pedagógusok tanították be. „Hogy el ne felejtse a közönség, hogy Hídvégen vagyunk”, Bernád István helybeli református megyebíró régi magyar dalcsokorral ajándékozta meg a jelenlevőket. Küküllő menti és mezőségi táncegyveleggel lépett fel a csernátoni Pántlikácska ifjúsági néptánccsoport, amelyről Fákó Alpár csoportvezető elmondta, hogy 2011-ben alakult a régi Pántlika utódjaként, átlagban tizenhat taggal. Ők rendezik minden évben az ikavári néptáncfesztivált, és örömmel tesznek eleget a meghívásoknak, nyáron Csernáton magyarországi testvértelepülésén, Sármelléken, néhány napja a sepsiszentgyörgyi arénában ropták a táncot.

Ritkaságszámba menő meglepetés volt Hídvégen a rétyi színjátszó társulat előadása, Rejtő Jenő Szabad a vásár és Szilágyi György Hófehérke és a hét elgyötört törpe vidám jeleneteit mutatták be. A társulat öt évvel ezelőtt alakult. Műkedvelő vidám programjaival általában a húsvéti ünnepek alkalmával örvendezteti meg a helyi közösséget. Legutóbb Bodolán vendégszerepeltek a Székelyföldi Napok alkalmával. A társulat szervezője-rendezője a rétyi református lelkész házaspár. A hídvégi magyarság ünnepe magyar bállal zárult. Szerző: Kisgyörgy Zoltán    Háromszék

Utolsó frissítés ( 2019. november 03. )
 
< Előző   Következő >