| Uzonban nem küszöb az esztendőforduló 2020.02.11. |
|
|
|
| Írta: Administrator | |
| 2020. február 12. | |
|
2020. február 11., kedd, Riport Búcsúztatni a tovatűnt esztendőt és köszönteni az újat, idén is tiszte volt Ráduly István elöljárónak, de a tavaly megkezdett munka folytatása, az idei tervek-pályázatok beindítása nem ismer pihenőt. Ugyanúgy sorakoznak a feladatok, egyre gyorsabban peregnek a hétköznapok s a változó gazdaságpolitikai élet felé tekintve a mindennapi ember is azt mondja, csak éppen nehezebb, csak kellemetlen meglepetésekkel terheltebb ne legyen az új év a tavalyinál! – Az áthajlás nálunk gonddal kezdődött – folytatta a polgármester, ugyanis a Szentivánlaborfalván rendelő családorvosnő, dr. Bartók Mária tavaly nyugdíjba vonult, és nem kis gondot jelentett a jelenlegi körülmények között erre a szolgálatra új szakembert találni. Sikerként könyvelik el, hogy rekordidő alatt erre a vidékre tudták csalogatni dr. Borbély Jánost, aki bár hétfalusi születésű, de több mint 15 esztendeje a szomszédos Dobolló községben teljesít szolgálatot. Ám több gond is volt, mert fel kellett újítani az orvosi rendelőt, fertőtleníteni, legalább részben jobb minőségű bútorzattal ellátni. A nyugalomba vonult családorvos pácienseinek egy része uzoni volt, akik a helyben rendelő Derzsi Gyöngyvér orvoshoz jelentkeznek át, Borbély doktor számára azonban Uzonban is biztosítanak egy rendelőt. Újjászületik egy kúria Fújt a szél, pilinkézett a hó, de a Pünkösdi kúriánál dolgoztak a munkások. – Ott az előre megszabott ütemterv szerint halad a restaurálási munkálat, bár olasz cég nyerte meg azt, alvállalkozó dolgozik, és uniós forrásokból a pénz is biztosított. Remélem, nyárra befejezik. A múltmentés fontos feladatunk, ugyanis a kúriára már az előző tatarozás alkalmával emléktábla került – számolt be a polgármester. Pünkösti-kúria Községfejlesztések célirányban – A Valdek Kft. megkezdte az uzoni utcahálózathoz tartózó gyalogjárók korszerűsítésének-újraépítésének programját – folytatta a polgármester. – Végzünk a tavaly megkezdett harmadik és egyben utolsó járdaszakasz építésével Szentivánlaborfalva laborfalvi részén, ezt önerőnkből, saját költségvetésünkből finanszírozzuk, a járdák összhossza 3 kilométer. Jogos a járda mellett lakók aggodalma, akiket időlegesen akadályoz az építkezés, hisz fontos jövedelemforrásuk, hogy telkük előtt, az út mellett kínálják házi portékáikat és terményeiket. Költséges a munkálat ezen szakasza, ugyanis a mélyebb Laborvölgye fölött támfalakat kell építeni. Kavicsozás folyik azokban a szélső utcákban, amelyek nincsenek benne az aszfaltozási tervben. Lisznyó számára az önkormányzat telekkönyveztette azt a kültelket, amely a település ravatalozójának a megépítéséhez szükséges, s amely belekerül a falu beltelkesített övezetébe. Minden adott arra, hogy 2021-ben befejezzék az építkezést.A közbeszerzés utolsó szakaszába jutott az a több mint 10 millió lej értékű terv, melynek alapján aszfaltréteg kerül Uzon és a szomszédos települések utcáira. Ennek költségeit a fejlesztési minisztérium finanszírozza. Aszfalt kerül a lisznyói Pét utcára, a Lisznyótól Lisznyópatak felső végéig tartó főútra, Uzonfüzes 34/A községi útjának az Uzonhoz tartozó szakaszára, Uzon négy mellékutcájára, bikfalvi kisebb utcákra, Szentivánlaborfalván a Malomutcára stb. Bíznak benne, hogy ebben az esztendőben elkezdődik az új uzoni óvoda építése is a szabadidő-park szomszédságában. Hosszabb távú stratégia Bikfalvát felvették az Erdélyi Értéktárba – tudtuk meg a polgármestertől. Lépéseket szeretnének tenni annak érdekében, hogy hungarikummá minősítsék az elkövetkezőkben a falut. A településen közel 40 nyilvántartott udvarház van, amelynek fele megőrizte XVIII. századi formáját. Ha a hungarikum címet elnyernék, erre alapozva szeretnék elérni, hogy az alsó-háromszéki település felkerüljön az UNESCO-világörökség listájára – tájékoztatott Ráduly István. Tudatában van annak, hogy mindehhez számos feltételt kell még teljesíteniük. A községvezetés arra fog törekedni, hogy hivatalos szabályok szerint a föld alá helyeztessenek minden magasan húzódó és zavaró villany-, telefon-, internet- és más jellegű vezetéket és eltüntessék azok tartóoszlopait. Tervükben van, hogy uniós forrásokat szerezzenek a következő ciklusban a földgáz Uzonba való bevezetésére és a szennyvízhálózat kibővítésére, hisz a jelenlegi hálózat csak 80 százalékban födi le Uzon település lakóterületét Farsangi hangulat az iskolában A Tatrangi Sándor Általános Iskola tanulói minden évben az iskolanapokon értékes műhelymunkákon, előadásokon vesznek részt, és a színpadon való megjelenésük is valóságos esemény, szülőkkel, nagyszülőkkel, szomszédokkal barátokkal telik meg ilyenkor a tágas kultúrterem. – Sajnos évről évre mintegy húsz tanulóval esik a létszám – tájékoztatott Szabó Margit igazgató. – Jelenleg 369 a tanulóink összlétszáma, és ebben benne vannak a szentivánlaborfalvi, lisznyói és bikfalvi elemista gyermekek is. Az apadás eredményeként megszűntek a sepsimagyarósi, lisznyópataki és az uzonfüzesi I–IV. osztályok. – Van egy régebbi kézirat, amelyet néhai Széplaki Károly tanár úr állított össze – jelezte az igazgató – dolgozunk a kibővítésén, és szándékunkban van megjelentetni nemcsak magyar, hanem román és angol nyelven is, mert egyre jobban szükségét látjuk annak, hogy partnereinknek kissé bővebben is bemutatkozzunk.Az építések, javítások, pályázatok felől is érdeklődtünk. Az egykori református felekezeti iskola épületét szándékoznak felújítani az óvodafejlesztési program keretében, amelyet a magyar állam 70 millió forinttal támogatott. A munkabérek és az építészeti anyagok árának emelkedése miatt a tervet kiegészítették, remény van arra, hogy májusban beindul a munkálat. Időközben közkertet javíttattak, amit idén folytatnak. Felújítják a bikfalvi iskola épületét is, állami és helyi pénzből korszerűsíteni akarnak a lisznyói iskolában, felújították, nyertes pályázat alapján játszótérrel látták el az uzoni óvodát. Február 21-én veszi kezdetét az iskolai farsang, február 28-án pedig a református egyházközség színdarabos farsangi bálja. Március 15-re egy modern változatú ünnepi témával készülnek, ott lesznek a hagyományőrző Aranypenna- és a Laborfalvi Róza Szépen magyarul vetélkedőkön. Márciusban-áprilisban folytatódik a tanulók számára az Erasmus-program Értékek különböző kultúrákban témában. Uzonból tizenkét tanuló felügyelő pedagógusokkal utazik Jászberénybe és a spanyol Malagába, május elején pedig az uzoniak fogadják itthon a program vendégképviselőit, hogy bemutassák nekik hagyományainkat, kultúránkat. A megtartó eklézsia életéről-gondjairól, az elkövetkező hetek-hónapok terveiről Ungvári Barna András református lelkipásztortól, egyházmegyei főjegyzőtől érdeklődtünk, aki elmondta, hogy a magyar állam az Erdélyi Református Egyházkerületen, valamint a Bethlen Gábor Alapon keresztül érkező anyagi támogatásával sikerült felújítani az 1600 lelket számláló egyházközség templomának tetőzetét, de maradt még pénzfüggő munka erre az esztendőre is. Gondolkoznak rajta, hogy jó volna változtatni a templom fűtési módján is. Ha lesz erre pénz, akkor idén, ha nem, jövőre marad. Tervükben van a gyülekezeti ház felújítása is, új fűtésrendszerének kialakítása még ebben az esztendőben. Az egyháziak és a hívek ott jártunkkor már a farsangi időszakra készültek, valószínű, hogy február végén megejtik a színműbemutatót is, ami után hagyományos kosaras bált szerveznek. Majd következik húshagyókedd, melynek jellegzetes helyi szokásrendje és hagyománya van, ennek szervezését a református nőszövetség végzi. Március első hetében sor kerül az imahétre. Munkás nyár vár az uzoni eklézsiára, mert készül a volt felekezeti iskolaépület (Református Tatrangi Népiskola) felújításának terve is. Szerző: Kisgyörgy Zoltán
|
|
| Utolsó frissítés ( 2020. február 21. ) |
| < Előző |
|---|
Az udvarház tágas kertjét már a háború utáni években felparcellázták a rászorultak számára, és sajnos, a Pünköstiek családi sírboltja is rommá lett. Néhai tiszteletes Farkas György beszolgáló református lelkipásztor a maradványokat a községi temetőben helyezte el és megjelölte a maga készítette faragott fejfával. Ki vádolható azért, hogy ezt a helyet sem sikerült már több mint négy évtizede azonosítanunk!? Pedig a Pünköstiek révén pattant ki a Háromszék önvédelmi harcának szikrája 1848 áprilisában, a kúria lakója, uzoni Pünkösti Gergely (1820–1912) volt az a határőrtiszt, aki 1848. május 30-án a csernátoni népgyűlésen, nagyszámú jobbágy és katonarendű jelenlétében kihirdette a jobbágyi terhek eltörlését. Tiszteletére Uzonban is, Csernátonban is – bár nagy késéssel – külön emléktáblát emelt az utókor.
Szabó Margit