Javascript must be enabled in your browser to use this page.
Please enable Javascript under your Tools menu in your browser.
Once javascript is enabled Click here to go back to Uzoni Református Egyházközség Hivatalos Honlapja
  • Narrow screen resolution
  • Wide screen resolution
  • Increase font size
  • Decrease font size
  • Default font size
  • default color
Nyítólap arrow Templom
Templom PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2007. augusztus 07.

Uzon

 

 

 Román kori templomának helyére a XV. században gótikus épületet emeltek, majd magas várfallal vették körül.1819-ben részben lebontva, 1829-ben helyére a ma is álló egyszerű teremtemplomot építik.A várfal teljes lebontására 1901-ben került sor.

    A háromszéki templomvárak közül, mint azt már az előzőekben is említettük, csak igen kevés épült fel a síkvidéken áthaladó forgalmas főútvonal szomszédságában.Ezen kevesek közé tartozott a Feketeügy jobb partján elterülő Uzon, ma református templomvára.A falu korai eredetéről itt is a pápai tizedjegyzék értesít, ahol Stephanus sacerdos de Vzunt-jegyezték be.MVH.:106, 112, 133.

    1567-ben Wzom-nak, ahogy a feljegyzés is írja, 68 kapuját számolták össze, így a korabeli Háromszék egyik tekintélyes települése.SzOkl.:II.223. 1614-ben a Bethlen-féle lustrában, de késöbb is, az 1635.évi I.Rákóczi György rendeletére készített összeírás idején a lakosság döntő többsége még mindig a szabad székelyekhez tartozott.Imreh-Pataki (1979):189.Uzonból származott az a Béldi család, amelynek tagjai közül nem egy, a középkorban, de késöbb is országos tisztséget viselt.1547-ben Béldi Pál fejedelmi tábla ülnöke, aki elötte 1539. június 25-én János királytól cserébe és kárpótlásul a szentléleki kastélyt (várat) kapta Kézdiszéken, minden hozzátartozó székely és nemesi birtokkal, jogokkal együtt, mert a király kérésére a barcasági Bodolát Brassónak átengette.Trócsányi (1980):359, 361:SzOkl.:V.56.Még nagyobb tisztséget töltött be a család következő tagja, Béldi Pál (1622 körül-Isztambul, 1679 vége), aki 1649-től főasztalnok, 1655 elejétől főkirálybíró, majd 1656-tól 1657-ig kincstartó, végül 1663-tól 1676 áprilisáig, elfogatásáig főgenerális.Trócsányi (1980):26, 45.

     A múlt század közepén a falu főterén még ott állott a magas várfallal övezett templomvár, de hajdani formájára ma csupán egy fénykép, valamint szórványos leírások alapján következtethetünk.Első, román kori templomára a pápai tizedjegyzék utal.A XV. században ezt lebontották,helyére nagyobb méretű gótikus templomot építettek, amelyről később mint,,drága szépségű s ritka ékességűről írtak.

      Ugyancsak ekkor emelhették a terméskőből felrakott magas, a templomfedél csúcsáig felérő védőfalát is, amelyről Orbán Balázs a múlt század közepén bár szűkszavúan, de így írt:,, Az ostromot látott ódon falak köridomú 250 lépés kiterjedésben körítik a templomot, s még most is 5-6 öl magasságban állanak.Orbán Balázs: 200. Ennek alapján utalhatunk a várfal védőrendszerére is.A fénykép másolaton is jól kivehető, az omladozó várfal belső-felső negyedében végighúzódó védőfolyosó és a magasságából megfelelő közönként nyíló keskeny lőrések.Szerkezete tehát azonos lehetett XV. században emelt, hasonló templomvárak védőfalaival (Sepsiszentgyörgy, Gidófalva, Zabola).

       A  templom udvara terjedelmes volt, hiszen mint azt Cserei Mihály krónikájában is feljegyezte, nemcsak a helybéliek, de rajtuk kívül még másfél száz ló és lovas is hosszabb ideig tartózkodhatott.Cserei (1983): 378.

       Az uzoni templomvárat ért ostromokról és pusztításokról a történelmi feljegyzések alapján, sokat megtudunk.Így például a XVII. század elején, pontosabban 1612 karácsonya utáni napokban Michael Weiss brassói királybíró csapataival az uzoni templomvárat megtámadta, ahogy arról Nagy Szabó Ferenc Memoriáléjában is megemlékezik:,,... a brassaiak öreg ágyukkal kijövének és megronták Uzonnak kastélyát, és megvevék a füst alatt, míg a székelységnek és a fejedelemnek hire lön benne:és felprédálák és magokat levágák s békével bémenének Brassóba és ott kótyavetyét hányánakETA.: I. 109.

        1704-ben nagy tűzvész pusztított végug a falun, amely a templomvárra is átterjedt.Egyes följegyzések szerint a ,,drága szépségű templom is ekkor pusztult el, védőfalai romladozott állapotban, de átvészelték a viharos eseményeket.1706-ban a Székelyföldön harcoló dévai kuruc kapitány, Csíki András és katonái ellen Háromszékre kiküldött brassói rácok megijedvén, az uzoni templomba menekültek, amelynek bár,,kőkerítése azelőtt régen hosszan egy darabig leomlott vala, azon a törésen beszeladának, és a templomból székeket hordván ki, a törést hamar becsinálák, (...) s ki kezdenek puskázni a kurucokra.A leírás így folytatódik: ,,A kurucok körülszállák a templom kerítésit, hogy kiéheztessék a labancokot, két éjszaka s egy nap étlen-itlan magok, lovok ott nyomorgának, s már fel kell vala adni magokot, de a brassai commendáns megértvén a dolgokot, kétszáz muskotélyossal s kéttábori torockkal estvefelé Brassóból kiindula, s hajnalban érkezvén Uzonhoz, a kurucok, az eb fiai elszaladának, a rácok kiszabadulván a commendánsal együtt békivel visszajövének. Cserei(1983): 378.

         1710-ben a Rákóczi-szabadságharc befejezésének évében, amikor a ,,háboruság s fegyverzörgések csendesedvén, és a lakosok rész szerint haza telepedtek”, kezdtek hozzá a ,,teljességgel elpusztult” templom ujjá építéséhez.SzOkl.:VII. 127.Sokáig e templom s kerítő várfala sem állhatott, mert az 1738., majd az 1802. évi földrengés igen megrongálta.Közékori templomát 1819-ben tovább bontották, helyére végül(1829) a ma is álló épületet emelték.1842-1844 között harangtornyát állították helyre.A romba dőlt várfal teljes lebontására végül is 1901-ben kerültsor.

         A súlyos anyagi és fizikai erőt igénylő építkezések elsősorban a falunak jelentettek gondot, bár segítették azt a tehetősebb családok is.Feljegyzések szólnak például Béldi Pál főgenerálisról és felesége, Vitéz Zsuzsannáról, aki maga is fényűző és pompaszerető asszony hírében állott, s akiről az egyházi jegyzőkönyv következőket írja : „ 1657. Hoc anno. Istenhez való szeretetböl az úr asztalára a nagyságos asszony Béldi Pálné asszonyom adott egy abroszt, reczével és sárga selyemmel varottat. Egy ládát is, melyben az ecclesia egyetmását szokták tartani.”

A Béldi családon kívül minden valószínűséggel mások is mecénáskodhattak az uzoni templomvárnál hiszem e korban nemcsak a főnemesek, hanem a tehetösebb vagyonosabb családok is adományoztak külömböző összegeket, javakat, közösségi dolgokra. Az uzni templomba meccénásai között jó számmal akadtak még a szomszédes településekről is, mint a bodoki Mikesek, a sepsiszentgyörgyi Daczók, a kézdiszentléleki Aporok, akiket külümböző szálak fűztek  az uzoni egyházhoz.

Tüdős S. Kinga : Háromszéki templomvárak  alapján.

 

 

 A templom régi harangjai eltűntek,viszont tudunk arról, hogy az első világháború idején, az egyik harangot elviszik, s ugyanúgy a második világháború idején a régebbi második harangot is elviszik,azaz ledobják a toronyból és úgy viszik el.. A jelenlegi nagyobbik harang 339 kg-ot nyom, 1970-ben készült,”Jöjjetek el, örvendezzünk az Úrnak. Az uzoni ref.hívek adománya1970” felirattal van ellátva. A kissebbik valamivel régebbi, 1922-ben készült, 260 kg-os, “Készült az uzoni református hívők áldozatkészségéből 1922-ben. Hálás köszönet Barti Mihály és neje Szász Rózália nemes adakozóknak” felirattal.

 

 A templomkert az évszázadok során ősi temetkezési helyként szolgált, többek között itt található Kisgalambfalvi Vékás József (1829-1848) és felesége sírhantja is.A templom orgonája 1911-ben készült, a virágmintás padok pedig a zabolai (1772) és a mátisfalvi (1802) padmellvédekkel egykorúak. A szószéket 1911-ben építették, felirata:”EXII Légy hív mindhalálig és néked adom az életnek koronáját”, terítőjét pedig az uzoni ref. nők készítették és adományozták 1959-ben. Felirata:”A szeretet soha el nem fogy1959.”

 

Utolsó frissítés ( 2013. október 08. )