Uzon (Ozun) Sepsiszentgyörgytől - Kilyén érintésével 8 -, míg Kököstől 4 km távolságra fekszik a Brassót Kézdivásárhellyel és Bacău-val összekötő 11-es és az E577-es műút mentén, a Feketeügy folyó jobb partján. Tengerszint fölötti magassága 515m . |
| Nevét, a szájhagyomány szerint, (mely hagyományt Orbán Balázs is megemlít ) Úz nevű vezértől kapta. A településsel kapcsolatos legrégibb írásos adat, az 1332 évi pápai tízedjegyzéke ahol Uzun néven szerepel. Későbbi adat az 1567-évi jegyzék, ahol Wzon-nak írva, 68 kapuval szerepel. Uzon nevét Benkő(* Ausonio nevü római prefectustól származtatja, s azt mondja, hogy Uzon helyén ezen prefectus által épített hasonnevű római vár állott, melynek aztán romjaiból épült a Mikes udvar; de ezt bizonyító semmi rom vagy adat nem levén, valószínűbb Kállay( *) azon állitása, hogy Uzon neve Árpáddal egykorú ily nevű vezértől származik. 1332-ben már önálló egyházközség és a pápai dézmák regestrumában (647-ik lapon) Vzmi, (a 667. és 740-ik lapon) Uzun néven fordul elő (*. Az 1567-ki regestrumban Wzon-nak irva 68 kapuval, mi akkori tekintélyes voltára enged következtetni. (Orbán Balázs:Székelyföd leírása)Névtörténet - 1332 - Uzun
- 1335 - Uzum
- 1567 - Wzon
- 1642 - Úzon
- 1750 - Ozun
- 1760 - Ozon
- 1850 - Ozuna
- 1854 - Uzon
Lakosság - 1567 - 68 kapu
- 1786 - 114 ház, 603 lakos
- 1850 - 328 ház, 1433 lakos, ebből 1104 magyar nemzetiségű
- 1873 - 357 ház, 1611 lakos
- 1881 - 380 ház, 1764 lakos, ebből 1680 magyar anyanyelvű
- 1910 - 426 ház, 1785 lakos, ebből 1698 magyar anyanyelvű
- 1920 - 585 ház, 1745 lakos, ebből 1376 magyar nemzetiségű
- 1930 - 2065 lakos, ebből 1571 magyar nemzetiségű, 1823 magyar anyanyelvű
- 1944 - 538 ház, 2201 lakos, ebből 2044 magyar nemzetiségű, 2044 magyar anyanyelvű
- 1966 - 2451 lakos
- 1992 - 2714 lakos
- 2002 - 2583 lakos
A XV. század elején a helybeli templomot 11m magas, 250 lépés kiterjedésű erős várfallal veszik körül. A várfalat 1901-be bontották le. A falu lakói szabad székelyek, akik Brassó közelségének köszönhetoen, korán megismerik és követik a reformáció tanítását. A 2700 lakossal rendelkező nagyközségnek többször is városi rangot szánt a fennálló hatalom. Közigazgatásilag hozzátartoznak a környékbeli települések: Szentivánlaborfalva, Lisznyó, Lisznyópatak, Sepsimagyarós, Bikfalva és Uzonfüzes. A XIV. században már ismert település volt, 1567-ben pedig 68 kapuval jegyezték be. Különösen a romániai rendszerváltás után, egyrészt a hivatásának tudatában levő RMDSZ-választmány, a magyar egyházak és az ipari, mezőgazdasági egységek jóvoltából és támogatásával gazdag közművelődési élet bontakozott ki. | | A turista számára azonban elsősorban a látványos műemlékek a fontosabbak. A főtéren áll a református templom. Ezt régen tojásdad alaprajzú - XV. századi - várfal övezte, amely a századok folyamán sok viszontagságon ment keresztül. Báthori Gábor idejében Géczi András hadai ostromolták, majd Weiss Mihály brassói bíró csapatai foglalták el. 1704-ben feljegyezték, hogy "14 április - elégett drága, szép és ritka ékességű sz. templomunk s egész falunk". 1706-ban labancok uralják az uzoni várat, ezért a kurucok ostromolják. Késobb "a lakosok részt szerint hazatelepedvén, kezdettek az ecclesia építéséhez". A harangtornyot, mert 1802-ben földrengés sújtotta - 1842-44 között - hagymasisakos, barokk tetővel újraépítették. 1819-ben templomát,ugyancsak a földrengés miatt, részben le kellett bontani. Helyette - tíz év múlva 1829-ben - már új állott. A régi templom maradványait és értékeit, egy eljövendő renoválás hozhatná a felszínre. A várfalakat 1901-ben bontották le. Időközben a virágornamentikás padeloket is átfestették. Azoknak kora, a szakemberek véleménye szerint, a zabolai (1772) és a mátisfalvi (1802) hasonló padmellvéd festmények közé helyezhető. | | A mai épületegyüttes értékét ugyancsak emelik az időközben itt elhelyezett emléktáblák, emlékművek. Az oldalbejárat fölötti emléktáblán egy Vörösmarty-idézet olvasható. A szabadságharc uzoni mártírjainak, a másikat pedig Sükösd Sámuel (1816-1849) helybeli református lelkipásztor (a tömösi csatatér tábori lelkésze volt) és szabadságharcos emlékének állította a hálás utókor. Sükösd Sámuelt, Hétfalu (a mai Szecseleváros - Sacele) határában ölte meg az ellenség. A táblát Uzon lakossága állíttatta 1991-ben. A templomkertben áll a millecentenáriumi emlékmű , amelynek Erdély címerét ábrázoló bronzplakettjét Petrovits István tervezte és a Szent István monogrammos milléniumi emlékmű. | | | | Uzon főterén áll a római katolikus templom is. 1918-22 között épült. Titulusa: Urunk mennybemenetele. Belsejében láthatjuk a két világháború áldozatainak emléktábláját (1945). Uzon 1943-tól önálló plébánia. A műemlékek lajstromán van az 1830-ban épült Úr Jézus születése ortodox templom. | | A központban van a Tatrangi Sándor Általános iskola. Kis, székely kapun léphetünk az udvarára, ahol emléktábla őrzi az alapító emlékét, s emlékkopja adja a látogató tudtára, hogy ebben a községben, már 1648-ban népoktató intézmény működött. Az iskolaalapító Tatrangi Sándor (1797-1875) síremléke a helybeli református temetőkertben van. A temetőkert előtt monumentális székely kapu áll.
| | Az iskola mellett van a helyi tanács és a polgármesteri hivatal épülete (ép. 1896). Falán levő emléktábla adja a szemlélodő tudtára, hogy "Itt tört ki Háromszék önvédelmi harca 1848 áprilisában". Ebben az épületben működik a Jókai Mór Kultúrotthon és Közművelődési Egyesület. Jókai két kortesútján látogatott el Uzonba 1881-ben és 1884-ben. Itt is elmondta választási programbeszédét. Második útja alkalmával felkereste a Temesváry családot és Ujjvárossy Józsefet (1838-1919), aki erdészmérnök, földbirtokos, királyi tanácsos volt, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka és a Székely Mikó Kollégium jótevője, közéleti személyiség. |
|
A tanácsház előtti parkban emelkedik a két világháború uzoni mártírjainak obeliszkje, valamint a helybeli fúvószenekar díszes zenepavilonja, ahol koncerteket, ünnepi és más zenekari találkozókat szoktak tartani. Uzon belterülete több mint egy tucat építészettörténeti értéket - többnyire kúriákat és udvarházakat - kínál megtekintésre, melyekhez történelmi emlékek sora, személyiségek élete és munkássága kapcsolódik. | | Ilyen a központban levő Gábor Áron utcában - a szakirodalomban is gyakran emlegetett - Béldi-Mikes-kastély ( államosítás után az állami gazdaság volt székháza,ma újra a grófi család birtoka). Nagy, árkádos tornáca, tulipános stukkódíszes és boltozatos termei, a reneszánsz kései - XVIII. századi - emlékévé avatják. | | Több udvarház van a műemlékek névsorában. Ilyen az Ujjvárossy-Ágoston-kúria (volt téesz székház, ma az örökösök tulajdona). Franciás manzárdteteje van. Tornácának finom vonalú, késő barokk oromfalával (XIX. század), az erdélyi empire építészet jegyeit hordozza magán.
|
| Műemlék a Pünkösti-udvarház is. Magas kettős teteje a manzárdtető népi változatát képviseli (ép. 1810 körül). Ebben az épületben müködött a községi könyvtár,az Erdélyi Lajos könyvtár. A névadó Erdélyi Lajos (1871-1932) a falu szülötte, jeles nyelvész és egyetemi tanár volt.. Ebből az időből való a címeres oromfalas Gidófalvi-udvarház, majd a Serban-ház (N. Balcescu utca), klasszicista homlokzatával az említett század végérol. Az egykori Temesvári-udvarház - a mai napközi otthon és óvoda - már a XIX. század végi eklektika egyetlen képviselője. A népi udvarházak iskolapéldája a Dankó-ház (ép. 1835) és a hozzá hasonló Györbíró-ház (ép. 1838). A népi lakóházak felé való átmenetet képviseli az 1826-ban épült és közben alakított Tarcsi-ház (Gábor Áron utca).
|
| A hagyományos népi építészetet több faépület, kontyolt zsindelyborítású ház képviseli. Ilyen például a Bába Mózesné háza a XIX. század első harmadából. A sort a Páljános Adolf-féle ház (volt huszárkaszárnya) épülete zárja. Boltívsoros tornáca a barokkot is túlélő késő reneszánsz hangulatát őrzi a XIX. század elejétol (Gábor Áron utca). |
| Uzonban több jeles embernek ringatták bölcsojét. Ilyen volt Uzoni Jankó Boldizsár, XVIII. századi református egyházi író; Uzoni Fosztó István (1729-1777), unitárius lelkész, történetíró; Uzoni Béldi Mátyás (1707-1804) latin nyelvű elégiaszerző; D. Veres Jenő (1882-1968) református lelkipásztor, egyházi író, szerkesztő és műfordító; Kovács Benedek (1888-1975) tanár, író, műfordító; Kelemen Lajos (1888-1968) a Bukaresti Magyarság című újság társszerkesztoje. A jeles Pünkösti családból származott: Pünkösti Gergely (1820-1912), későbbi 1848-49 béli őrnagy, aki 1848. május 30-i alsócsernátoni népgyűlésben, katonarendű és jobbágynépek jelenlétében kihirdette a jobbágyterhek megszüntét. Nevét emlékkopja őrzi a főtéren (Lengyel László munkája, 1999); bátyja Pünkösti Pál (1804-1868) hasonlóképpen őrnagy volt a 8. huszárezredben; a református pap Pünkösti Ferenc (1835-1898), akinek az a megtisztelő szerep jutott, hogy személyesen fogadhatta a községbe érkező Jókait és őróla készített fényképfelvételt Orbán Balázs, amikor Uzonnal és környékével ismerkedett. Pünkösti László (1912-1940) mártírhalált halt vezérkari százados volt. Itt élt és alkotott a kiváló székely ezermester id. Széplaki Károly, s itt ringatták bölcsőjét az író Beke Györgynek, Uzon díszpolgárának. A Feketeügy óaluviális térszínének lerakódásaiból elszenesedett és megkövült jégkorszaki fatörzsek, ún. özönfák (uszadékfák), valamint késő pliocén kori csigák és kagylók láttak napvilágot. A kövületlelőhelyek ma is léteznek. Gazdag Uzon környékének madárvilága is. A közeli ártéri tavak környékén valóságos vízi madárszálló van. A helyi szeszgyártás hagyományait folytatta az itt működött Szesz és Keményítőgyár. 1992-ben a gyárat Aranycsillag-érdemrenddel tüntették ki a madridi nemzetközi kiállításon, de sajnos ennek ellenére a vállalat csődöt mondott.Kisgyörgy Zoltán:Kovászna megye című könyve alapján is.Népszámlálási adatok Ozun - Uzon Év | Összesen | Román | Magyar | Német | Egyéb összesen | Zsidó, jiddis | Cigány | Ukrán | Szerb | Szlovák | 1850n 1433 274 1104 - 55 2 44 . . .1880a 1764 23 1680 - 3+58 . . - - -1880b 1764 24 1737 - 3 . . - - -1890a 1875 39 1828 2 6 . [217] - - 21900a 1828 63 1762 3 - . . - - -1910a 1785 77 1698 9 1 . . - - -1920n 1745 204 1376 - 165 22 . . . .1930a 2065 219 1823 17 6 - 1 - - -1930n 2065 390 1571 11 93 39 50 1 - -1941a 2201 140 2044 15 2 - - - - -1941n 2201 140 2044 15 2 - - - - -1956 2121(a) . . . . . . . . .1966a 2270 84 2178 8 - - - - - -1966n 2270 90 2168 8 4 2 - - - -1977n 2334 121 2209 4 - - - - - -1992n 2714 266 2431 3 14 2 10 - - - 2002 2553 253 2286 4 8 2 - - - - (a) Különvált Vesszőstelep (Lunca Uzonului). | |
|