Javascript must be enabled in your browser to use this page.
Please enable Javascript under your Tools menu in your browser.
Once javascript is enabled Click here to go back to Uzoni Református Egyházközség Hivatalos Honlapja
  • Narrow screen resolution
  • Wide screen resolution
  • Increase font size
  • Decrease font size
  • Default font size
  • default color
Nyítólap arrow Településünkről
Településünkről E-mail
Írta: Administrator   
2007. augusztus 08.
 Uzon (Ozun) Sepsiszentgyörgytől - Kilyén érintésével 8 -, míg Kököstől 4 km távolságra fekszik a Brassót Kézdivásárhellyel és Bacău-val összekötő 11-es és az E577-es műút mentén, a Feketeügy folyó jobb partján. Tengerszint fölötti magassága 515m .

   Nevét, a szájhagyomány szerint, (mely hagyományt Orbán Balázs is megemlít ) Úz nevű vezértől kapta. A településsel kapcsolatos legrégibb írásos adat, az 1332 évi pápai tízedjegyzéke ahol Uzun néven szerepel. Későbbi adat az 1567-évi jegyzék, ahol Wzon-nak írva, 68 kapuval szerepel.
 Uzon nevét Benkő(*Spec. Trania Sed. Háromszék) Ausonio nevü római prefectustól származtatja, s azt mondja, hogy Uzon helyén ezen prefectus által épített hasonnevű római vár állott, melynek aztán romjaiból épült a Mikes udvar; de ezt bizonyító semmi rom vagy adat nem levén, valószínűbb Kállay( *A Nemes Székely nemz. eredete. 81. lap.) azon állitása, hogy Uzon neve Árpáddal egykorú ily nevű vezértől származik. 1332-ben már önálló egyházközség és a pápai dézmák regestrumában (647-ik lapon) Vzmi, (a 667. és 740-ik lapon) Uzun néven fordul elő (*A 647. lapon ekként: „Stephanus Sac. de Vzmi solv. 7 ban. ant. et 2 parv. ” 667. lapon: „Stephanus Sac. de villa Uzun solv. 1 gros. ” A 740. lapon: „Stephanus Sac. de Uzun solv. 1 verencensem et 4 chulaqueos. ”). Az 1567-ki regestrumban Wzon-nak irva 68 kapuval, mi akkori tekintélyes voltára enged következtetni.  (Orbán Balázs:Székelyföd leírása)
Névtörténet
  • 1332 - Uzun
  • 1335 - Uzum
  • 1567 - Wzon
  • 1642 - Úzon
  • 1750 - Ozun
  • 1760 - Ozon
  • 1850 - Ozuna
  • 1854 - Uzon
Lakosság
  • 1567 - 68 kapu
  • 1786 - 114 ház, 603 lakos
  • 1850 - 328 ház, 1433 lakos, ebből 1104 magyar nemzetiségű
  • 1873 - 357 ház, 1611 lakos
  • 1881 - 380 ház, 1764 lakos, ebből 1680 magyar anyanyelvű
  • 1910 - 426 ház, 1785 lakos, ebből 1698 magyar anyanyelvű
  • 1920 - 585 ház, 1745 lakos, ebből 1376 magyar nemzetiségű
  • 1930 - 2065 lakos, ebből 1571 magyar nemzetiségű, 1823 magyar anyanyelvű
  • 1944 - 538 ház, 2201 lakos, ebből 2044 magyar nemzetiségű, 2044 magyar anyanyelvű
  • 1966 - 2451 lakos
  • 1992 - 2714 lakos
  • 2002 - 2583 lakos
   A XV. század elején a helybeli templomot 11m magas, 250 lépés kiterjedésű erős várfallal veszik körül. A várfalat 1901-be bontották le.
A falu lakói szabad székelyek, akik Brassó közelségének köszönhetoen, korán megismerik és követik a reformáció tanítását.
   A 2700 lakossal rendelkező nagyközségnek többször is városi rangot szánt a fennálló hatalom. Közigazgatásilag hozzátartoznak a környékbeli települések: Szentivánlaborfalva, Lisznyó, Lisznyópatak, Sepsimagyarós, Bikfalva és Uzonfüzes. A XIV. században már ismert település volt, 1567-ben pedig 68 kapuval jegyezték be. Különösen a romániai rendszerváltás után, egyrészt a hivatásának tudatában levő RMDSZ-választmány, a magyar egyházak és az ipari, mezőgazdasági egységek jóvoltából és támogatásával gazdag közművelődési élet bontakozott ki.
 
 
   A turista számára azonban elsősorban a látványos műemlékek a fontosabbak. A főtéren áll a református templom. Ezt régen tojásdad alaprajzú - XV. századi - várfal övezte, amely a századok folyamán sok viszontagságon ment keresztül. Báthori Gábor idejében Géczi András hadai ostromolták, majd Weiss Mihály brassói bíró csapatai foglalták el. 1704-ben feljegyezték, hogy "14 április - elégett drága, szép és ritka ékességű sz. templomunk s egész falunk". 1706-ban labancok uralják az uzoni várat, ezért a kurucok ostromolják. Késobb "a lakosok részt szerint hazatelepedvén, kezdettek az ecclesia építéséhez". A harangtornyot, mert 1802-ben földrengés sújtotta - 1842-44 között - hagymasisakos, barokk tetővel újraépítették. 1819-ben templomát,ugyancsak a földrengés miatt, részben le kellett bontani. Helyette - tíz év múlva 1829-ben - már új állott. A régi templom maradványait és értékeit, egy eljövendő renoválás hozhatná a felszínre. A várfalakat 1901-ben bontották le. Időközben a virágornamentikás padeloket is átfestették. Azoknak kora, a szakemberek véleménye szerint, a zabolai (1772) és a mátisfalvi (1802) hasonló padmellvéd festmények közé helyezhető.

   A mai épületegyüttes értékét ugyancsak emelik az időközben itt elhelyezett emléktáblák, emlékművek. Az oldalbejárat fölötti emléktáblán egy Vörösmarty-idézet olvasható. A szabadságharc uzoni mártírjainak, a másikat pedig Sükösd Sámuel (1816-1849) helybeli református lelkipásztor (a tömösi csatatér tábori lelkésze volt) és szabadságharcos emlékének állította a hálás utókor. Sükösd Sámuelt, Hétfalu (a mai Szecseleváros - Sacele) határában ölte meg az ellenség. A táblát Uzon lakossága állíttatta 1991-ben. A templomkertben áll a millecentenáriumi emlékmű , amelynek Erdély címerét ábrázoló bronzplakettjét Petrovits István tervezte és a Szent István monogrammos milléniumi emlékmű.
 
 
 
   Uzon főterén áll a római katolikus templom is. 1918-22 között épült. Titulusa: Urunk mennybemenetele. Belsejében láthatjuk a két világháború áldozatainak emléktábláját (1945). Uzon 1943-tól önálló plébánia. A műemlékek lajstromán van az 1830-ban épült Úr Jézus születése ortodox templom.
 
 

   A központban van a Tatrangi Sándor Általános iskola. Kis, székely kapun léphetünk az udvarára, ahol emléktábla őrzi az alapító emlékét, s emlékkopja adja a látogató tudtára, hogy ebben a községben, már 1648-ban népoktató intézmény működött. Az iskolaalapító Tatrangi Sándor (1797-1875) síremléke a helybeli református temetőkertben van. A temetőkert előtt monumentális székely kapu áll.

   Az iskola mellett van a helyi tanács és a polgármesteri hivatal épülete (ép. 1896). Falán levő emléktábla adja a szemlélodő tudtára, hogy "Itt tört ki Háromszék önvédelmi harca 1848 áprilisában". Ebben az épületben működik a Jókai Mór Kultúrotthon és Közművelődési Egyesület. Jókai két kortesútján látogatott el Uzonba 1881-ben és 1884-ben. Itt is elmondta választási programbeszédét. Második útja alkalmával felkereste a Temesváry családot és Ujjvárossy Józsefet (1838-1919), aki erdészmérnök, földbirtokos, királyi tanácsos volt, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka és a Székely Mikó Kollégium jótevője, közéleti személyiség.




   A tanácsház előtti parkban emelkedik a két világháború uzoni mártírjainak obeliszkje, valamint a helybeli fúvószenekar díszes zenepavilonja, ahol koncerteket, ünnepi és más zenekari találkozókat szoktak tartani. Uzon belterülete több mint egy tucat építészettörténeti értéket - többnyire kúriákat és udvarházakat - kínál megtekintésre, melyekhez történelmi emlékek sora, személyiségek élete és munkássága kapcsolódik.

   Ilyen a központban levő Gábor Áron utcában - a szakirodalomban is gyakran emlegetett - Béldi-Mikes-kastély ( államosítás után az állami gazdaság volt székháza,ma újra a grófi család birtoka). Nagy, árkádos tornáca, tulipános stukkódíszes és boltozatos termei, a reneszánsz kései - XVIII. századi - emlékévé avatják.

   Több udvarház van a műemlékek névsorában. Ilyen az Ujjvárossy-Ágoston-kúria (volt téesz székház,  ma az örökösök tulajdona). Franciás manzárdteteje van. Tornácának finom vonalú, késő barokk oromfalával (XIX. század), az erdélyi empire építészet jegyeit hordozza magán.


    Műemlék a Pünkösti-udvarház is. Magas kettős teteje a manzárdtető népi változatát képviseli (ép. 1810 körül).  Ebben az épületben müködött a községi könyvtár,az Erdélyi Lajos könyvtár. A névadó Erdélyi Lajos (1871-1932) a falu szülötte, jeles nyelvész és egyetemi tanár volt.. Ebből az időből való a címeres oromfalas Gidófalvi-udvarház, majd a Serban-ház (N. Balcescu utca), klasszicista homlokzatával az említett század végérol. Az egykori Temesvári-udvarház - a mai napközi otthon és óvoda - már a XIX. század végi eklektika egyetlen képviselője. A népi udvarházak iskolapéldája a Dankó-ház (ép. 1835) és a hozzá hasonló Györbíró-ház (ép. 1838). A népi lakóházak felé való átmenetet képviseli az 1826-ban épült és közben alakított Tarcsi-ház (Gábor Áron utca).



   A hagyományos népi építészetet több faépület, kontyolt zsindelyborítású ház képviseli. Ilyen például a Bába Mózesné háza a XIX. század első harmadából. A sort a Páljános Adolf-féle ház (volt huszárkaszárnya) épülete zárja. Boltívsoros tornáca a barokkot is túlélő késő reneszánsz hangulatát őrzi a XIX. század elejétol (Gábor Áron utca).



   Uzonban több jeles embernek ringatták bölcsojét. Ilyen volt Uzoni Jankó Boldizsár, XVIII. századi református egyházi író; Uzoni Fosztó István (1729-1777), unitárius lelkész, történetíró; Uzoni Béldi Mátyás (1707-1804) latin nyelvű elégiaszerző; D. Veres Jenő (1882-1968) református lelkipásztor, egyházi író, szerkesztő és műfordító; Kovács Benedek (1888-1975) tanár, író, műfordító; Kelemen Lajos (1888-1968) a Bukaresti Magyarság című újság társszerkesztoje. A jeles Pünkösti családból származott: Pünkösti Gergely (1820-1912), későbbi 1848-49 béli őrnagy, aki 1848. május 30-i alsócsernátoni népgyűlésben, katonarendű és jobbágynépek jelenlétében kihirdette a jobbágyterhek megszüntét. Nevét emlékkopja őrzi a főtéren (Lengyel László munkája, 1999); bátyja Pünkösti Pál (1804-1868) hasonlóképpen őrnagy volt a 8. huszárezredben; a református pap Pünkösti Ferenc (1835-1898), akinek az a megtisztelő szerep jutott, hogy személyesen fogadhatta a községbe érkező Jókait és őróla készített fényképfelvételt Orbán Balázs, amikor Uzonnal és környékével ismerkedett. Pünkösti László (1912-1940) mártírhalált halt vezérkari százados volt. Itt élt és alkotott a kiváló székely ezermester id. Széplaki Károly, s itt ringatták bölcsőjét az író Beke Györgynek, Uzon díszpolgárának.
   A Feketeügy óaluviális térszínének lerakódásaiból elszenesedett és megkövült jégkorszaki fatörzsek, ún. özönfák (uszadékfák), valamint késő pliocén kori csigák és kagylók láttak napvilágot. A kövületlelőhelyek ma is léteznek. Gazdag Uzon környékének madárvilága is. A közeli ártéri tavak környékén valóságos vízi madárszálló van.
   A helyi szeszgyártás hagyományait folytatta az itt működött Szesz és Keményítőgyár. 1992-ben a gyárat Aranycsillag-érdemrenddel tüntették ki a madridi nemzetközi kiállításon, de sajnos ennek ellenére a vállalat csődöt mondott.
Kisgyörgy Zoltán:Kovászna megye című könyve alapján is.
Népszámlálási adatok 

 Ozun - Uzon
Év
Összesen
Román
Magyar
Német
 Egyéb összesen
Zsidó, jiddis
Cigány
Ukrán
Szerb
Szlovák
 
1850n   1433      274     1104        -      55       2      44       .       .       .
1880a   1764       23     1680        -     3+58      .       .       -       -       -
1880b   1764       24     1737        -       3       .       .       -       -       -
1890a   1875       39     1828        2       6       .    [217]      -       -       2
1900a   1828       63     1762        3       -       .       .       -       -       -
1910a   1785       77     1698        9       1       .       .       -       -       -
1920n   1745      204     1376        -     165      22       .       .       .       .
1930a   2065      219     1823       17       6       -       1       -       -       -
1930n   2065      390     1571       11      93      39      50       1       -       -
1941a   2201      140     2044       15       2       -       -       -       -       -
1941n   2201      140     2044       15       2       -       -       -       -       -
1956    2121(a)     .        .        .       .       .       .       .       .       .
1966a   2270       84     2178        8       -       -       -       -       -       -
1966n   2270       90     2168        8       4       2       -       -       -       -
1977n   2334      121     2209        4       -       -       -       -       -       -
1992n   2714      266     2431        3      14       2      10       -       -       -  2002            2553              253             2286                   4                8                  2                   -                  -                  -                  -
 (a) Különvált Vesszőstelep (Lunca Uzonului).
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  
 
Utolsó frissítés ( 2013. október 22. )