Uzoni Református Egyházközség Hivatalos Honlapja

2007 december 29., szombat: Közélet
Van-e még tartozásunk?
Mármint a múlttal, múltunkkal szemben — teszik fel gyakran vidéken a kérdést, hisz a rendszerváltozás óta számtalan emlékművet, szobrot, emléktáblát, plakettet és emlékkopját avattunk.

Nincs tér felsorolni Háromszék jeles szülötteinek névsorát, akikről még talán meg sem emlékeztünk! Nincs és nem is lesz soha alkalom arra, hogy ezek emlékét központi szervezés révén örökítsük meg. Kisborosnyói magyar történelmi parkunk a legjobb példa, hogy aki ebből az emlékállító munkából ki akarja venni a részét, helyi kezdeményezésre, helyi erőforrásokból is meg tudja valósítani.

Arra szeretnénk emlékeztetni e fogyó esztendőben, s távolról sem a teljesség igényével, hogy idén — többek között — két olyan személyiség halálának volt kerek évfordulója, akinek emléke előtt tisztünk lett volna főt hajtani. 110 esztendeje halt meg Kökösi Orbók Ferenc (1820—1897) unitárius költő, író, lelkész, a háromszéki mondák és népköltészet gyűjtője, Kriza János gyűjtőtársa, és száz esztendeje annak, hogy elhunyt Málnás jeles szülötte, Bartók György (1845—1907), az Erdélyi Református Egyházkerület jeles püspöke, egyházi író, szerkesztő és tankönyvíró.

A leendő évfordulók közül csak hármat említünk: harminc esztendeje hunyt el Csomakőrös jeles szülötte, az író, Csoma-kutató egyetemi tanár, volt mikós diák, dr. Debreczi Sándor (1907—1978), a Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete című életregény szerzője. Hetven esztendeje temették el a vargyasi temetőbe Dobai István (1899—1938) unitárius lelkészt, aki a Tizenegyek néven ismert jeles erdélyi írói csoportosulás tagja volt. Fél évszázaddal ezelőtt hunyt el a magyarországi Kulcson Köpec jeles szülötte, Kamenitczky Etelka, írói nevén Ádám Éva (1875—1958), A hadak útja — Az Olt partjától Piavéig című világháborús dokumentumkötet írója.

Sok útja-ösvénye van az emlékezésnek. Egy példát villantanék fel: Gocz Józsi bátyánk, volt mikós diák figyelt fel arra, hogy semmilyen emléke nincs Sepsiszentgyörgyön egykori alma matere és a Sepsi Református Egyházmegye főgondnokának, Újvárossy Józsefnek (1838—1919). Jövőben lesz születésének 170., 2009-ben pedig halálának 90. évfordulója. Gocz József az 1940-ben végzett mikós diáktársainak nevében, saját költségén Hunyadi László neves szobrászművésszel elkészíttetett négy Újvárossy-plakettet, melyből egyet a Mikó-kollégium folyosóján, egyet a Sepsi Református Egyházmegye székhelyén, egyet pedig a kökösi református imaházaban helyeztek el, mert Újvárossy József Kökösben született. ,,Mi jövőben emlékezünk — kerek évfordulóján — egyházközségünk jótevőjéről, Újvárossy Józsefről — mondta nt. Ungvári Barna András uzoni református lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző —, akkor fogjuk méltó helyen elhelyezni a plakettet." Újvárossy József porai ugyanis az uzoni temetőben nyugszanak.

Szerző: Kisgyörgy Zoltán