Tömött kultúrházi részvétellel tizenöt éves évfordulót tartottak Uzonban: a Jókai Mór Közművelődési Egyesületét és az ennek kebelében működő, ugyancsak másfél évtizedes múltra visszatekintő Szivárvány Női Kórusét.
Ez alkalommal vendégül látták a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kart (karnagy: Bokor Emma), a Szemerjai Református Dalárdát (Sipos Zoltán), a Brassói Magyar Dalárdát (Klára Mária), az Illyefalvi Vegyes Kart (Jakab Csaba), az Uzoni Református Dalárdát (Kóréh István), a sepsiszentgyörgyi Cantus Firmus Vegyes Kart (László Attila) az uzoni Atlantis Ifjúsági Fúvószenekart (Ugron Ernő), és természetesen fellépett az Uzoni Szivárvány Női Kórus a sepsiszentgyörgyi Keresztes Enikő tanárnő vezetésével.
A megnyító délelőtti református istentiszteleten igét hirdetett Ungvári Barna-András helybeli lelkipásztor a Zsoltárok könyve 57:8-12 versei alapján.Az ezt követő műsorfolyamon mintegy negyven kórusmű szerepelt, a repertoár Kodály, Bartók és az ő követőik szellemében a magyar identitástudatot, a hitéletet erősítő, a népi és az egyetemes zenekultúra alkotásait reprezentáló művekből tevődött össze. A Jókai Mór nevét viselő uzoni kultúrotthon (Jókai két ízben is megfordult Uzonban, felesége, Laborfalvi Róza szentiváni származású volt) ünnepi hangulatát meghatározta annak belső díszítése, ápoltsága, a fellépő kórusok igényes és elegáns, népi és polgári ihletésű öltözéke. A 7. uzoni kórustalálkozó nem egy rutinos, műsorszámokat ledaráló rendezvényre sikeredett, hanem közösségeket megtartó, az összetartást erősítő kulturális eseménnyé vált. A hangverseny csúcspontja a közös zárószám volt, amikor a zsúfolásig telt terem, az uzoni Szivárvány Női Kórus és az Atlantis fúvószenekar együtt énekelte Giuseppe Verdi Rabszolgák kórusát a Nabucco című operából.
Az uzoni asszonykórus tizenöt éve a szó szoros értelmében is székely színfoltként van jelen a Kárpát-medencében. A háromszéki fellépések mellett Magyarországon Csorvás, Tököl, Szigetújfalu, Tolna, Mende és Budapest nagy sikerű szerepléseik helyszíne. A Szivárvány Kórusban jelenleg tizenhatan énekelnek, tagja a Romániai Magyar Dalosszövetségnek, 1997-ben elnyerték a bodoki egyházzenei találkozó aranyfokozatát, 1999-ben Kiemelt Nívódíjat szereztek, Keresztes Enikő karmestert Seprődi János-díjjal tüntették ki.
A Szivárvány kórus 1999-ben felszentelt és megáldott zászlóját a törökországi Rodostóban Székely Ábrahám — Ibrahim Müteferrika — szobrának avatásán és a tekirdagi ünnepi felvonuláson is lobogtatta a szél, lengette az Úz-völgyi katonai sírkertben is, ahol az augusztusi évfordulók egyikén eredeti szerzeménnyel, az Úzi határőrballadával szerepeltek.
Tizenöt éves, nemzeti elkötelezettségű tevékenységük írásos és képi dokumentumai a Tatrangi Sándor Általános Iskolában két tantermet foglalnak el.
Uzonban a maratoni rendezvény idején hullott a tömött, apró szemű eső. De a kórusok műsorszámai alatt az volt az érzésünk, hogy szivárvány íve feszül a színpad, a terem és Uzon felett. Szép szivárvány ragyogta be az eget, amelybe néha bele-belevillámlott és -dörgött a Rabszolgák kórusa, hogy sorsunkra és létünk körülményeire figyelmeztessen, s erőt adjon a magyar sors terének nyitogatásához.
Sikerük nem csupán az övék, hanem Uzon népének, a nagyszámú és önzetlen támogatók seregének is nagy élménye.